Próbálom, próbálom, de nem tudom megérteni, miért jó valakinek, hogy meglépjen egy félig elhasznált üveg parfümmel, egy régi PSP-vel és egy jobbára értéktelen fényképezőgéppel, amikor ugyanabban a szobában van egy MacBook, egy iMac, egy Nook, egy két terrás külső harddrive, egy komplett Sony 5.1-es hangrendszer, egy PS2 és egy tv. Az egészben nem az anyagi érték a dühítő, hanem a négyévnyi játékmentés a psp-men és a kedvenc parfümöm, amit mindennap használok.
Persze, benne volt ez is a pakliban, és igazából szerencsénk volt, hogy Felice csak ennyit vitt el.
Felice, az olasz lakótársunk barátja. Felice, akinek segítettem munkát találni. Felice, aki ingyen lakott a nappalinkban, amikor nem volt hova mennie. Felice, akinek a lakótársunk odaadta a szobáját, amíg két hétre hazament Olaszországba látogatóba. Felice, aki eltűnt a cuccainkkal együtt, négy nappal azelőtt, hogy végre elköltözünk innen. Felice, aki miatt komoly energiámba kerül, hogy még mindig meg akarjak tanulni olaszul és meg akarjam nézni Rómát, és ne ugorjon össze a gyomrom, ha Tiziano Ferrót vagy a Premiata, Forneria, Marconit hallgatom.
Felice, akinek a neve azt jelenti: boldogság.
:((
ReplyDelete